Robbanás jön az árakban? Aligha – A 3%-os hitel trendet lovagol, nem áremelkedést hajt

A 3%-os támogatott hitel kétségkívül új lendületet adott a magyar lakásépítési kedvnek. De ezzel együtt egy másik, kevésbé racionális jelenség is feltűnt: egyre többen sietnek „brutális áremelkedéssel” riogatni. Kereskedők, kivitelezők, tanácsadók hivatkoznak drágulásra, hogy sürgessék a döntéseket. De ha a puszta tényeket nézzük – makrogazdasági adatokat, piaci összefüggéseket és nemzetközi függőségeket –, akkor az árrobbanás inkább marketing-eszköz, mint reális veszély.

Szakértőnek lenni nem annyit tesz, hogy kimondjuk magunkról, hogy azok vagyunk hanem ha kell akkor a fősodorral szemben is ki kell állni és elmondani a véleményünket. Bár írtunk már erről korábban, de úgy látjuk még mindig aktuális.

A gazdaság nem húzza, csak támogatja

Kezdjük a nagy képpel. A magyar gazdaság 2023-ban technikai recesszióba süllyedt. A GDP éves szinten 0,8–0,9%-kal csökkent, a beruházások visszaestek, a lakossági fogyasztás pedig a korábbi inflációs sokkok után máig nem tért magához. Az ipari termelés, különösen az autóipar és az elektronikai szektor, komoly visszaesést mutatott.

Egy ilyen gazdasági környezetben tartós, országos árrobbanást várni irreális. A 3%-os hitel nem a növekedés eredménye, hanem épp a stagnálás miatt bevezetett élénkítő eszköz. Valójában előrehozott keresletet teremt egy szűkebb, hitelképes réteg számára – de nem jelent széleskörű fizetőképességet a társadalom egészében.

Ahhoz, hogy ebből jelentős piacra gyakorolt hatás legyen, és valódi árrobbanás történjen, ahhoz bizony a makrogazdasági és munkaerőpiaci adatoknak is úgy kellene, hogy alakuljanak.

Ha az ember egy picit a mélyére néz ezeknek a statisztikáknak akkor könnyen látszik, hogy itt az elemi feltételek ehhez hiányoznak. Így pánik reakciók miatti piaci externáliák lehetnek, de aki józanul gondolkodik nem ül fel a pánik hullámoknak. Mi nem véletlen azt kommunikáljuk hogy nem tervezzük a HWS Home-nál az árak emelését. Egyszerűen mert nem lenne korrekt a részünkről.

Jelentős emelkedést az építőanyag árakban nem várhatunk és a munkaerőpiac sem mutatja hogy bérrobbanás előtt állna az ország. Így nekünk a hosszú távú korrekt piaci magatartás többet jelen, mint egy trend meglovaglása.

Importfüggőség: nem a magyar kereslet diktál

Az építőanyag-piac különösen érzékeny a nemzetközi mozgásokra. Magyarországon az építőanyagok körülbelül 48%-a importból származik – különösen igaz ez faanyagokra, szigetelőanyagokra, gépészeti rendszerekre, hőszivattyúkra, és acéltermékekre .

Márpedig a magyar piac önmagában nem elég nagy ahhoz, hogy bármilyen komoly ármozgást kiváltson egy német, osztrák vagy skandináv gyártó árpolitikájában. A nemzetközi gyártók árképzését elsősorban a globális nyersanyagárak, az energiaárak, az euró/dollár árfolyam és a saját gyártási kapacitásaik határozzák meg – nem a magyarországi támogatott hitelek.

Ráadásul a magyar forint tartósan gyenge maradt az elmúlt években, ami önmagában is felfelé tolja az importtermékek árát – függetlenül attól, hogy hány ember vesz fel 3%-os hitelt. Így a hazai keresletélénkülés legfeljebb helyi logisztikai torlódást okozhat, de árrobbanást nem. Meg kell jegyezni az utóbbi időben a hazai fizetőeszköz tartósan a 400 Ft körüli szinten stabilizálódott ami olcsóbbá tette az importot. Így amennyiben ez tartós lesz, biztosan nem az áremelkedést fogja segíteni.

A drágulás réme: marketingeszköz, nem realitás

A „most vagy soha” típusú üzenetek gyakran nem a piaci folyamatokra, hanem üzleti érdekekre épülnek. Kereskedők gyorsabb készletforgást, kivitelezők gyorsabb szerződéskötést remélnek attól, ha a vevő sürgetve érzi magát. De a valóság az, hogy:

• Az építőanyag-árak már eddig is jelentősen emelkedtek 2021–2023 között.
• A reálbérek csökkenése miatt a lakosság vásárlóereje továbbra is alacsony.
• Az állami beruházások visszafogása miatt a teljes építőipari volumen csökkent.
• A munkanélküliség több iparágban nő, különösen az autóipar és az akkumulátorgyártás környékén (pl. Iváncsán több leállás is volt).

Mindez nem egy árrobbanás előszobája, hanem épp egy korrekciós fázis jele. A támogatott hitel ebben csak egy eszköz – nem egy új gazdasági ciklus kezdete.

Mit érdemes figyelni, ha valaki most építkezne?

Aki most tervez házépítést vagy felújítást, annak nem a mesterségesen gerjesztett áremelkedéstől kell tartania, hanem az alábbi tényezőket érdemes figyelnie:

• Árfolyamváltozások – minden import alapanyag függ tőle.
• Energiaárak – a gyártási költségek, főleg a téglagyártás, cement és fémipar miatt.
• Szállítási láncok stabilitása – például Kína és az EU közötti tengeri szállítás, vagy háborús konfliktusok hatása.
• Valódi kereslet – nem a hitelek száma, hanem az elindított projektek volumene mutatja a piac irányát.

Záró gondolat: nyugodt tervezés, nem kapkodás

A 3%-os hitel hasznos lehet azok számára, akik már így is terveztek építkezni – de nem indok a pánikra. Egy ekkora gazdaságban, ilyen importfüggőséggel, és ebben a stagnáló környezetben árrobbanásról beszélni nem több, mint kommunikációs nyomásgyakorlás. Most nem az időzítés, hanem a reális tervezés a kulcs.

Illetve lehet sokak számára fájó, amit írok, de attól nem fog egy ingatlan sem többet érni, mert valaki valahol azt leírta. Van egy reális tartomány, ahol a kereslet és a kínálat találkozik. Az ettől jelentősen eltérő árak eleve bizalmatlanságot váltanak ki.

Ahogy józan gondolkodású ember nem vásárol a piaci ár alatt 30%-kal, mert tudja, hogy ahol valami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem igaz. Ugyanúgy piaci ár felett sem fog 30%-kal vásárolni hiába a csillogó marketing.

Végezetül továbbra is azt tudom ajánlani mindenkinek maradjon a józanság talaján és ha tetszett ez a cikk ossza meg ismerőseivel is 😊